Agresszív kismalac bemegy a fagyizóba:
– FAGYLALTOT!
– Milyet parancsol?
– SOK A SZÖVEG!
Vicc: A királyfi vágtat (fakó) lován, egyszer csak meglát egy szépséges
királykisasszonyt, ahogy egy vár erkélyén áll.
Rögtön feltámad benne az érzelem (?), s felmegy hozzu
– Szépséges királylány, egyetlen vágyam van csak:
légy az enyém!
– Jaj, jaj királyfi, tudod az én uram a hétfejű sárkány, ha itt talál,
porrá zúz téged!
– Semmi baj, királylány.
Odaállítottam a lovamat az ablak alá, ha jön a
sárkány, csak kiugrom az ablakon, és elvágtatok.
Hát, mennek a dolgok, ahogy kell, egyszer csak csöngetnek.
A királyfi azonnal kiveti magát az ablakon.
Királylány:
– Ki az?
– Jó napot kívánok, a ló vagyok, csak szólni jöttem, hogy eleredt az
eső, és beálltam az eresz alá .
Vicc: – Hogy szólítják a cigányt, ha öltönyben van és nyakkendőben?
– Vádlott!
Álljon fel!
Vicc: Pistikét a suliról faggatja a szomszéd néni:
– És melyik a kedvenc tárgyad az iskolában?
– A csengő.
Vicc: Egy fickó fut a busz után, az egyik utas nevetve felkiált:
– Nézzék a hülyéjét, hogy fut a busz után!
– Hogyne futna, hiszen ő a sofőr!
Vicc: A medve, az oroszlán és a csirke vetélkednek
Azt mondja a medve:
Ha én elbődülök, az egész erdő retteg tőlem.
Az oroszlán:
Ha én elüvöltöm magam, az egész sivatag rettegésben van.
A csirke:
Az semmi ha én úgy csinálok mint aki megdöglött egy egész világ be van fosva tőlem!
Vicc: Anyu, ma a buszon apa rám szólt, hogy adjam
át a helyem egy néninek!
– meséli a kisfiú az
anyukájának.
-Nagyon helyes,ilyen udvariasnak kell lenni mindig!
– mondja az anyja.
-De anyu, én apu ölében ültem
Vicc: Nyuszika öngyilkos akar lenni
Leugrik a tizedikről.
Jönnek visszafelé az emeletek:
10, 9, 8, 7, 6, 5, 4, 3, 2, 1, 2, 1…
Nyuszika felkiállt:
– Jaj, a hózentrógerem!
Vicc: A szőkét megállítja a rendőr, és megkérdi a nőt:
– Kérem, maga nem cseréli a nyári gumiját!
– Igen?
És akkor mi van?
Mi a férjemmel télen-nyáron is ugyanolyan gumit használunk, mégsem estem teherbe!
Vicc: – Este elviszlek vacsorázni, utána sétálunk az őszi illatoktól megült parkban, mint egykor rég, ködbe vesző emlékeink között mi
– Este elviszlek vacsorázni, utána sétálunk az őszi illatoktól megült parkban, mint egykor rég, ködbe vesző emlékeink között mi magunk…
– Én az ilyen nyálas szöveget nem értem ám!
– Elviszlek zabálni, aztán megduglak a parki padon, ahol először leszoptál!
