Reggel van, reggel van, mindenki idegesHáz ura üvöltve tiszta zoknit keres.
Feketés csészével boglya fejű asszony,Ajánlja az égnek, hogy rája rogyasszon.
Mintha szélből volna a nagylánynak lába,Sebesen bevonul a fürdőszobába.
Hosszú perceken át pingálja a szemét,Testvéröccse ordít:
– Gyere ki, te szemét!
Konyha melegében jó pirítós mellettNagymama mosolyog, ahogy tőle telhet.
Min vigyorog mama?
– kérdezi a veje,Csupa borotvahab összevagdalt feje.
Wc-be zárkózik a legkisebbik gyermek,Most írja a leckét – na még csak ez kellett.
Ajtó előtt jár a család furcsa táncot,Szemük szikrákat szór, arcuk sok-sok ráncot.
Mire a rádió mondja a hét tizet,Elromlik a bojler, nem ad meleg vizet.
Az asszony begörcsölt kezekkel mosogat,Férje jeges vízben sziszegve mos fogat.
A nagylánynak immár fél keze kabátban,A másikban pöttyös kakaós pohár van.
Le is önti rögvest frissen mosott blúzát,S kabátján vastagon megkent kiflit húz át.
Az utcáról szalad vissza a ház ura,Lábán cipő helyett megszokott papucsa.
A reggel számára eléri a csúcsát,A cipőben megleli elveszett slusszkulcsát.
Reggel van, reggel van, ideges mindenki,Az asszony is elment nincs már otthon senki,
Bevetetlen ágyon gyűrött párna feszít,És a WC-tartály sistereg egy picit…
A Arany János:
Családi kör – mai modern változata bejegyzés először Hogy volt-én jelent meg.
