Az iskolában a tanító néni kérdezi a gyerekektől, hogy ki hogyan képzeli el a karácsony estét.
– Te Pistike, mit gondolsz erről?
– Megszólalnak a csengettyűk, megáll a kémény fölött a Mikulás szánkója és a kéményen keresztül ledobja az ajándékot.
– Hát te, Jenőke, hogyan gondolod?
– Megszólalnak a csengettyűk, az angyalkák odarepülnek a fenyőfához és hozzák az ajándékot.
– Na és te, Móricka, mit gondolsz erről?
– Megszólalnak a csengettyűk, kinyílik az ablak, és az ablakon bejön egy nagy valag.
– Na de Móricka!
Hogy lehetsz ilyen közönséges!
Honnan veszed ezt a butaságot?
– Onnan gondolom, tantó néni, hogy amikor megkérdeztem az apukámat, hogy mit kapok karácsonyra, azt mondta:
Tudod mit kapsz, édes fiam?
Egy nagy sz.rt!
Azt kapsz!
Pistike levelet ír Jézuskának karácsony előtt:
“Kedves Jézuska, én egész évben jó voltam és mindig megcsináltam a leckéimet, küldj…”
Közben felnéz a falon levő Mária képre és elszégyelli magát.
Újabb levelet kezd:
“Kedves Jézuska, én egész évben jó voltam, de sokszor nem csináltam meg a leckéimet…”
Újból felnéz, majd új levél:
“Kedves Jézuska, én nem voltam nagyon jó, és a leckéimet sem készítettem el…”
Fenéz, leveszi a Mária képet, bezárja a szekrénybe, és írja az új levelet.
“Jézus!
Anyádat túszul ejtettem, követelésem a következő…”
Mi a köze a Mikulásnak Piroskához?
Hát a Mikulás Piroskabáttya!
