Az oktatási miniszter elmegy a borbélyhoz.
Mikor belép, a borbély felkiált:
– Jó napot kívánok, drága miniszter úr!
!
!
Milyen frizurát parancsol?
– Hát maga ismer engem?
– Persze miniszter úr, tudja, én azelőtt tanár voltam, de kevés volt a fizetés, nem tudtam eltartani a családot, így hát elszegődtem fodrásznak.
Kész a frizura, a miniszter megy haza taxin, ahogy beszáll, a taxis így szól hozzá:
– Jó napot kívánok, drága miniszter úr!
!
!
Hová lesz a fuvar?
– Hát maga is ismer engem?
– Persze miniszter úr, tudja, én azelőtt tanár voltam, de kevés volt a fizetés, nem tudtam eltartani a családot, így hát elszegődtem taxisnak.
Hazaérnek, kiszáll a taxiból, odamegy hozzá egy rongyos koldus:
– Jaj, aranyos drága miniszter úr!
Adjon egy pár forintot, otthon éhen hal az asszony, meg a gyerekek.
– Ember, csak azt ne mondja, hogy maga is tanár volt!
– Jaj, dehogy drága miniszter úr, én még mindig az vagyok, csak lyukas órám van.
