Az ügyvéd- dinasztia ifjú sarja leteszi ügyvédi vizsgáját.
Pár nap múlva az apja átad neki egy hatalmas csomagot:
– Fiam, ezek itt a Kovács – Szabó féle birtokper iratai.
Készülj fel, hétfőn te mész a tárgyalásra, és ne feledd, hogy ez a per már vagy 30 éve húzódik!
Hétfő délben örömteli arccal, csillogó szemekkel tér haza az ifjú ügyvéd:
– Apám!
Győztem!
Megnyertem a pert!
– Micsoda?!
– Igen!
30 év után egyetlen ügyes húzással…
Piff-paff, az apja lekever két hatalmas pofont:
– Fiam!
Te normális vagy, 30 éve élünk ebből a perből!
30 éve ezen a pénzen járunk nyaralni!
És erre te megnyered?!
Egy ügyvédnek sosem szabad megkérdeznie a tanút, ha nincs felkészülve a válaszra
Egy kis faluban zajló perben az ügyész behívta első tanúját, egy
idős nagymamát.
Odalépett a tanúhoz és megkérdezte tőle:
– Takács néni, ismer engem?
Mire a hölgy:
– Persze hogy ismerlek.
Gyerekkorod óta ismerlek, és mondhatom, kiábrándultam belőled.
Hazudsz, csalod a feleségedet, befolyásolod az embereket, rágalmazod őket a hátuk mögött.
Nagy embernek hiszed magad, miközben annyi eszed sincs, mint egy utcaseprőnek.
Igen, persze hogy ismerlek.
Az ügyésznek tátva maradt a szája, azt sem tudta, köpjön vagy nyeljen.
Némi gondolkodás után a terem másik végébe mutatott és megkérdezte:
– Takács néni, ismeri a védőügyvédet?
Hirdetés
– Hát persze.
A védőügyvédet is gyerekkora óta ismerem.
Gyenge jellem, italos természetű, senkivel sem tud normális kapcsolatot teremteni és mint ügyvéd egyike a legrosszabbaknak az országban.
Hogy el ne felejtsem, ő is csalja a feleségét méghozzá három nővel, az egyik a maga felesége, ügyész úr… Igen, ismerem.
A védőügyvéd sokkot kapott.
Erre a bíró magához kérte az ügyészt és az ügyvédet, és nagyon halkan így szólt hozzájuk:
– Ha bármelyikük megkérdezi a hölgytől, hogy ismer-e engem, esküszöm, hogy börtönben fog megrohadni.
