Dezső egy nap azzal a hírrel tért haza egy orvosi vizsgálatból Adélhoz, a feleségéhez, hogy az orvosa szerint már csak 24 óra van hátra az életéből.
Letörölgette felesége arcáról a könnyeket, majd megkérte, hogy használják ki a fennmaradó időt.
A nő természetesen nem tiltakozott, és szenvedélyes ágycsata kerekedett.
Hat órával később aztán Dezső újra odament az asszonykájához, és így szólt hozzá:
– Kedvesem, most már csak 18 óra van hátra az életemből.
Lenne kedved újra?
Adél nem mondott nemet, és újra vad együttlét következett.
Kicsit később, mikor Dezső épp lefekvéshez készülődött, ráébredt, hogy már csak 8 órája van hátra az életéből.
Gyengéden megböködte Adél vállát, és azt mondta:
– Drágám?
Kérlek!
Csak még egyszer utoljára, mielőtt meghalnék!
Adél belement, majd a harmadik menet után a másik oldalára fordult és elaludt.
Dezső fejében azonban egyre csak ketyegett az óra, tikk-takk, tikk-takk, és addig-addig forgolódott álmatlanul, míg végül már csak 4 óra volt hátra az életéből.
Szelíden megkocogtatta felesége vállát, hogy felébressze.
– Kicsim, már csak négy órám maradt!
Nem lehetne?
Felesége hirtelen felült, felé fordult, és így szólt:
– Na ide hallgass, Dezső!
NEKEM holnap reggel fel kell kelnem!
NEKED nem!
