A kezdő riporternőt Budapestről elküldték Erdélybe, hogy készítsen interjút egy kis faluban a székelyek mindennapjairól, ám ez nagyobb kihívásnak bizonyult a számára, mint gondolta.
Egy fiatal riporternő interjút szeretett volna készíteni az öreg székellyel.
– Bácsi, elmesélné, hogy milyen egy átlagos napja itt falun?
– Reggel felkelek, megeszek egy szál kolbászt, és megiszok rá 3-4 kupicával.
– Papa, ez így nem mehet le a tévében.
Nem mondaná inkább azt, hogy mondjuk könyvet olvas?
– Nekem aztán mindegy.
Tehát korán reggel kikelek az ágyból, megeszek egy szál kolbászt, utána meg elolvasok 3-4 könyvet.
Azután addig dolgozok kinn a szántón, mígnem olyan tudásszomjam támad, hogy megint el kell olvasnom legalább vagy 5-6 könyvet.
Ilyenkor gyakran már bele is szédülök a sok olvasásba, ezért lefekszek a szántó szélén, és szundítok egy nagyot.
Ébredés után általában megéhezek, ezért megeszek egy jó nagy darab szalonnát ebédre.
Utána elmegyek a könyvtárba, ahol már mindig ott vár rám a Jóska meg a Feri, hogy együtt olvasgassunk a könyvtár zárásáig.
Ezután még átmegyünk a Pistához is, mert neki meg nyomdája van…
+1.
Az állatkertben végső álomba szenderül az idős gorilla.
Az állatkert igazgatója kitalálja, hogy amíg nem szereznek egy új gorillát, addig az egyik gondozó fogja helyettesíteni, akit beöltöztetnek egy élethű gorilla jelmezbe.
Kezdetben működik is a terv, a látogatók nem gyanítanak semmit.
Egyik nap azonban a fákon való ugrálás közepette a gorillának öltözött gondozó átesik az oroszlán területére.
Ijedtében azonnal elkezd segítségért kiabálni, mire az oroszlán odaszalad hozzá, és megszólal:
– Pssszt!
Fogd már be a szád!
Azt szeretnéd, hogy mindkettőnket kirúgjanak?!
