Egyszer, nagyon régen egy karácsonykor a Mikulás éppen hatalmas ajándékosztó körútjára készülődött, de problémák merültek fel.
Négy manó segítője beteget jelentett, a segédmanók pedig nem tudtak olyan gyorsan ajándékot gyártani, mint a főállásúak.
Mikulás ekkor érezte meg igazán, hogy itt még bajok lesznek.
Aztán Mikulásné váratlanul bejelentette, hogy kedves édesanyja náluk tölti az ünnepeket.
Ez egy kicsit kiborította a már amúgy sem nyugodt öreget.
Amikor kiment, hogy befogja rénszarvasait, rá kellett döbbennie, hogy három közülük vemhes, kettő pedig a kerítést átugorva ismeretlen helyre távozott.
Most már még nagyobbra nőtt a stressz.
A szán megpakolásához kezdett, de az oldalsó merevítő eltörött, az ajándékos zsák a földre esett, tartalma pedig ripityára tört.
A síráshoz közel álló Mikulás, hogy idegeit megnyugtassa, a konyhába ment egy csésze kávéra és egy kupica pálinkára.
Amikor rájött, hogy a manók eldugtak kedvenc pálinkás butykosát, csalódottságában ezer darabra törte a kávéscsészéket.
Seprűért ment, hogy összesöpörje a szilánkokat, de az egerek már rég szétrágcsálták a ritkán használt házi szerszámot.
Ettől aztán már totál paff lett szegény Mikulás.
Ekkor szólalt meg a csengő.
Mikulás kissé totálkárosan indult ajtót nyitni, ahol egy angyalkát talált egy hatalmas karácsonyfával a kezében.
Az angyalka nevetve köszöntötte:
– Boldog karácsonyt, Mikulás!
Hát nem csodálatos nap a mai?
Elhoztam neked ezt a gyönyörű fát.
Nézd, milyen szép!
Hova állítsam?
Nos, így alakult ki az a hagyomány, hogy a karácsonyfa csúcsára mindig egy angyalkát húznak…
Vicc: Mi az élet 4 szakasza?
1.
Amikor elhiszed, hogy van Mikulás.
2.
Amikor már nem hiszed el, hogy van Mikulás.
3.
Amikor te vagy a Mikulás.
4.
Amikor úgy nézel ki, mint a Mikulás.
