Egyszer volt, régen volt, a Mikulás karácsony előtt észrevette, hogy a 4 krampusza megbetegedett.
De a helyettes krampuszok nem tudtak olyan szépen és gyorsan csomagolni, mint az igazi krampuszok.
A sok baj közepette Mikulásné bejelentette, hogy az édesanyja velük fogja tölteni a Karácsonyt.
Szegény meggyötört Mikulás ennek hallatán kiment a rénszarvasszánhoz, de szomorúan vette tudomásul, hogy az 5 rénszarvasból 3 vemhes, 2 meg ismeretlen helyre távozott a kerítésen átugorva.
Ezek után a teljesen összetört Mikulás bement a házába, hogy igyon egy kis fenyőpálinkát, de azt látta, hogy a krampuszok már mindet megitták.
Erre olyan mérges lett, hogy a kezében tartott poharat összetörte.
Mikor össze akarta söpörni a szilánkokat, rájött, hogy az egerek régen megették a seprűt.
Ekkor csöngettek, és a lelkileg meggyötört Mikulás ajtót nyitott.
Az ajtóban egy angyalka állt, kezében karácsonyfával.
Az angyalka így szólt:
– Kedves Mikulás!
Hát nem csodálatos ez a mai nap?
Hát így alakult ki az a szokás, hogy a karácsonyfa csúcsára angyalkát húznak.
Vicc: Kisgyerekek gyónnak húsvét előtt
Bemegy a gyóntatófülkébe az első, megvallja bűneit, és ezzel zárja:
“bedobtam a vízbe a tökmagot”.
A plébános nem érti, de nem kérdez rá.
Jön a következő gyerek, az is megvallja, hogy bedobta a vízbe a tökmagot, s ez így megy tovább, míg az utolsó gyerek nem említi ezt a bűnt.
A plébános rákérdez:
– Te nem dobtad be a vízbe a tökmagot?
– Nem – válaszolja a gyerek – én vagyok Tökmag!
