Megtörtént házastársi beszélgetés:
Férfi:
“Rendelek magamnak egy pizzát.
Kérsz te is valamit?”
Nő:
“Nem.”
Férfi:
“OK.”
Nő:
“… vagy mégis…”
Férfi:
“Na mi legyen akkor?”
Nő:
“Nem tudom.”
Férfi:
“Nem tudod, hogy akarsz-e valamit enni?”
Nő:
“Nem.”
Férfi:
“Éhes vagy?”
Nő:
“Nem tudom, talán igen.”
Férfi:
“Mit értesz azalatt, hogy talán?”
Nő:
“Azt, hogy nem vagyok biztos benne.”
Férfi:
“Ha én éhes vagyok, akkor észre szoktam venni.”
Nő:
“Talán később éhes leszek.”
Férfi:
“Ok, akkor rendelek neked is egy pizzát.”
Nő:
“És ha később mégse leszek éhes?”
Férfi:
“Akkor otthagyod.”
Nő:
“Az pocsékolás.”
Férfi:
“Akkor becsomagoltatod és megeszed holnap.”
Nő:
“És ha holnap nincs kedvem pizzát enni?”
Férfi:
“Pizzát mindig lehet enni.”
Nő:
“De nem nekem.”
Férfi:
“Akkor keress valami mást.”
Nő:
“De most nem akarok mást.”
Férfi:
“OK, akkor mégis egy pizzát kérsz.”
Nő:
“Nem.”
Férfi:
“Akkor nem kérsz semmit.”
Nő:
“De.”
Férfi:
“Megőrjítesz!
”
Nő:
“Miért nem rendelsz magadnak addig is valamit…?”
Férfi:
“Ahogy gondolod…”
Nő:
“Rendelj magadnak egy sonkás pizzát!
”
Férfi:
“De én nem szeretem a sonkát.”
Nő:
“Én viszont igen.”
Férfi:
“Azt hittem, hogy MAGAMNAK rendelek…”
Nő:
“Persze, hogy magadnak rendelsz.”
Férfi:
“Akkor minek rendeljek sonkát?”
Nő:
“Ha esetleg megéheznék akkor ehetnék belőle.”
Férfi:
“És?”
Nő:
“Azt hiszed, hogy megeszek valamit amit nem szeretek?”
Férfi:
“Hogy-hogy TE megeszel valamit?”
Nő:
“Miért ne?”
Férfi:
“Egy pillanat… tehát én rendelek magamnak valamit, azért, hogy te ehess valamit ha esetleg később megéheznél?”
Nő:
“Pontosan.”
Férfi:
“És akkor mit eszek én?”
Nő:
“Az is lehet, hogy nem leszek éhes…”
Megjegyzés:
A legfelsőbb Bíróság felmentette a férfit a gyilkosság vádja alól és a vádat önvédelemre változtatta meg.
