Nyelvészek összeülnek.
Csupa híres tudós ember.
Feladat, amit meg akarnak oldani, a következő.
Alkotni egy olyan mondatot, amiben benne van, a mennyi, ennyi, annyi, szavak és az értelmesen is hangzik.
Napokig gyötrik a kobakukat.
Egy este Áron bácsi a székely gondnok nyitja rájuk az ajtót.
– Meddig maradnak az urak?
– Kérdi, mer nekem itt dógóm vóna.
– Hát minekünk van még feladatunk, így még maradunk – mondja az egyik tudós.
Áron bácsi szolgálatkész ember, és kérdi:
– Segíhetek é valamit?
– Ugyan hogyan tudna segíteni abban Áron bácsi, hogy egy olyan mondatot tudjunk kialakítani, létrehozni amiben a mennyi, ennyi, annyi benne legyen, sőt értelmes mondanivalója is legyen az új mondatnak.
– Hát ez a baj?
– Így az öreg Áron.
– Na idehallgassanak az urak.
Ettű eccerűbb nincs is.
Hisz én tennap is eztet nontam az asszonnak amikó hazamentem.
Rászóltam:
mosmá mennyíííííííí, a disznyónak ennyííííííí, annyíííííí.
