A magyar család áttelepül Amerikába, a kis Pistikét oviba adják.
Az óvó néni az első szülői értekezleten odamegy az anyukájához:
– Pistikén ok nélküli kegyetlenség és agresszivitás jeleit fedeztük fel.
Javaslom, hogy vizsgálja meg pszichológus.
– Mi alapján feltételezik mindezt?
– Rajzolt egy égő csigát.
– Jaaa… Az egy magyar gyerekdal:
Csiga-biga gyere ki, ég a házad ideki.
Ennyi az egész?
– Legutóbb rajzolt egy vak madarat.
– Van az a kedves magyar mondóka, tudja, a “csip, csip, csóka, vak varjúcska”.
– Ezt akkor tisztáztuk.
Viszont a csonka tehénre biztosan nincs értelmes magyarázat.
– Az egyik legnépszerűbb kis dalocskánk:
“Boci, boci tarka, se füle, se farka..”
– Már mindent értek!
De mondja, vidám dalaik nincsenek?
– Dehogynem.
Ott van például a Süss fel nap, fényes nap, …kertek alatt a ludaink…
