Télapó a szokásos éjjeli csomagosztogatása közben leereszkedik az egyik kéményen.
A ház úrnője a kandallóval szemben, anyaszült meztelenűl és terpeszben az igazak álmát alussza.
A télapó egy ideig csak nézi-nézi, majd halkan megszólal.
– Uramisten.
Ha megteszem azt amit gondolok, elkárhozok és soha többé nem lehetek Télapó.
Ha nem, akkor nem férek vissza a kéményen…