Trianonban tรกrgyalnak az orszรกgok tovรกbbi sorsรกrรณl a vilรกghรกborรบ utรกn.
A tรกrgyalรกs kรถzepรฉn jelentkezik a magyar kรผldรถtt, hogy szรณlni kรญvรกn.
โ รn csak azt szeretnรฉm mondani, hogy mikor mi idejรถttรผnk a Kรกrpรกt-medencรฉbe, az รฉjszaka elloptรกk a romรกnok a lovainkat.
A tรถbbiek nem igazรกn รฉrtik, kรฉrdi az elnรถk, szeretnรฉ-e a magyar ha a hozzรกszรณlรกsรกt jegyzลkรถnyvbe vennรฉk-e.
โ ร nem, nem kell.
Csak รบgy mondtamโฆ
A tรกrgyalรกs folytatรณdik, megint szรณlni kรญvรกn a magyar:
โ รn csak azt szeretnรฉm mondani, hogy mikor mi idejรถttรผnk a Kรกrpรกt-medencรฉbe, az รฉjszaka elloptรกk a romรกnok a lovainkat.
Megint kรฉrdik, jegyzลkรถnyvbe akarja-e vetetni?
Mondja:
โ Nem kell, csak รบgy mondtamโฆ
A tรกrgyalรกs folytatรณdik, a magyar megint szรณlรกsra kรฉr engedรฉlyt:
โ รn csak azt szeretnรฉm mondani, hogy mikor mi idejรถttรผnk a Kรกrpรกt-medencรฉbe, az รฉjszaka elloptรกk a romรกnok a lovainkat.
A romรกn kรผldรถttnek mรกr vรถrรถs a feje!
รvรถltve kifakad:
โ De hiszen akkor mi mรฉg itt sem voltunk!
Mire a magyar:
โ Na, ezt vegyรฉk jegyzลkรถnyvbeโฆ
