Egy történelemtanárral mentem el vakrandizni.
A pasi bemutatkozott, és lelkesen újságolta, hogy most épp meg tud hívni egy kávéra, mert nála van az osztálypénz.
Vicc: Az illető fiú azt írta, hogy jóképű
Kíváncsi lettem, találkoztunk is.
Mikor odaértem, nem láttam jó pasit, csak egy pufók fiút, aki mekis kaját tömött magába.
Vicc: Postai sztorik
Ettem a jó csabai szalámit, bőrét odatartottam Morzsi János kollégám orra alá:
– Kszi kszi… – és füttyögtem is hozzá.
Ez a Morzsi János haláli, elvarázsolt, elvont szivar volt a postán.
Büntetésből beültették a levélfelvétetelbe, ezt a munkakört utálta a legjobban.
Piszok lassan szolgált ki, ráadásul szódásüvegaljú szemüvege volt.
Beszól egy ügyfél az ablakon:
– Miért nem szolgál ki?
Talán jöjjek holnap?
Jani rövidlátón rápislog:
– Gyere a jövő héten.
Vicc: Iskolai sztorik, ellenőrző beírások:
Anikó néni nagyon precíz tanító néni volt.
Szülőire mindenkinek kis ültető kártyát készített, nekünk szülőknek oda kellett ülnünk.
Az egyik apuka unalmában a következőt írta a kártya hátuljára:
Itt járt apád Marci!
Kurva kemény és alacsony a padod!
Az öreglánynak be nem áll a szája!
Ez az apuka akkor lepődött meg amikor Anikó néni beszedte a kártyákat mondván ez nem csak erre az egy alkalomra szólt.
