Egy történelemtanárral mentem el vakrandizni.
A pasi bemutatkozott, és lelkesen újságolta, hogy most épp meg tud hívni egy kávéra, mert nála van az osztálypénz.
Az illető fiú azt írta, hogy jóképű
Kíváncsi lettem, találkoztunk is.
Mikor odaértem, nem láttam jó pasit, csak egy pufók fiút, aki mekis kaját tömött magába.
Postai sztorik
Ettem a jó csabai szalámit, bőrét odatartottam Morzsi János kollégám orra alá:
– Kszi kszi… – és füttyögtem is hozzá.
Ez a Morzsi János haláli, elvarázsolt, elvont szivar volt a postán.
Büntetésből beültették a levélfelvétetelbe, ezt a munkakört utálta a legjobban.
Piszok lassan szolgált ki, ráadásul szódásüvegaljú szemüvege volt.
Beszól egy ügyfél az ablakon:
– Miért nem szolgál ki?
Talán jöjjek holnap?
Jani rövidlátón rápislog:
– Gyere a jövő héten.
Iskolai sztorik, ellenőrző beírások:
Anikó néni nagyon precíz tanító néni volt.
Szülőire mindenkinek kis ültető kártyát készített, nekünk szülőknek oda kellett ülnünk.
Az egyik apuka unalmában a következőt írta a kártya hátuljára:
Itt járt apád Marci!
Kurva kemény és alacsony a padod!
Az öreglánynak be nem áll a szája!
Ez az apuka akkor lepődött meg amikor Anikó néni beszedte a kártyákat mondván ez nem csak erre az egy alkalomra szólt.
