Egy történelemtanárral mentem el vakrandizni.
A pasi bemutatkozott, és lelkesen újságolta, hogy most épp meg tud hívni egy kávéra, mert nála van az osztálypénz.
Vicc: Az illető fiú azt írta, hogy jóképű
Kíváncsi lettem, találkoztunk is.
Mikor odaértem, nem láttam jó pasit, csak egy pufók fiút, aki mekis kaját tömött magába.
Vicc: Sztorik – Ügyfélszolgálat ELMŰ
Ügyfél:
Az anyósom meghalt, és szeretném leállíttatni a számlázást, mert üres lesz a ház.
Ügyintéző:
Részvétem.
Természetesen leállítom.
Kérem a fogyasztói számot!
Ügyfél:
Mondom:
1234567
Ü.i.:
A nevet, címet kérem!
Ügyfél:
Bocsánat, de le kell tennem, mert most jöttek érte…
Vicc: Postai sztorik
Ettem a jó csabai szalámit, bőrét odatartottam Morzsi János kollégám orra alá:
– Kszi kszi… – és füttyögtem is hozzá.
Ez a Morzsi János haláli, elvarázsolt, elvont szivar volt a postán.
Büntetésből beültették a levélfelvétetelbe, ezt a munkakört utálta a legjobban.
Piszok lassan szolgált ki, ráadásul szódásüvegaljú szemüvege volt.
Beszól egy ügyfél az ablakon:
– Miért nem szolgál ki?
Talán jöjjek holnap?
Jani rövidlátón rápislog:
– Gyere a jövő héten.
Vicc: Iskolai sztorik, ellenőrzőbeírások:
„Egész órán vinnyogott!
”
