Tizen-húszon évvel ezelőtt történt.
Az volt a szokás a munkahelyemen, hogy túlóra után a vonathoz ballagva a srácok beugrottak egy felesre a presszóba.
Egy sráccal túlóráztunk, hazafelé kérdezte, hogy „Nem iszunk valami édeset?”.
Tudjátok, akkor a bonbon meggy volt a menő.
Vele tartottam.
A következő nap megint.
Tudni kell, hogy nagyon ritkán iszom alkoholt.
A harmadik napon azzal a pasival túlóráztunk akinél nagyon be akartam volna vágódni.
Ő is feltette a szokásos kérdést.
Én meg szabadkoztam, hogy „Én nem iszom – meg stb., de bemegyek veled” – mondtam.
Beléptünk, a srác kért valamit már nem emlékszem, hogy mi volt az, a kiszolgálónő meg rám néz és azt kérdezte:
– A hölgynek a szokásosat?
Vicc: Az illető fiú azt írta, hogy jóképű
Kíváncsi lettem, találkoztunk is.
Mikor odaértem, nem láttam jó pasit, csak egy pufók fiút, aki mekis kaját tömött magába.
Vicc: Sztorik – Ügyfélszolgálat ELMŰ
Ügyfél:
Jó napot!
Szentmártonkátáról telefonálok, és érdeklődöm mikor lesz áram, mert félek hogy lefagynak a palánták a fólia alatt.
Ja és van egy 1 éves gyerek is.
Vicc: Sztorik
Föciórán nyalókázik Patrik.
A tanár ráförmed:
– Fiam, tedd el azt a nyalókát!
!
!
Legalább ha rendesen nyalnád!
!
!
Vicc: Iskolai sztorik, ellenőrzőbeírások:
„Fülhallgatóval zenét hallgat, és hangosan mást énekel.”