Vasútállomás, én szövetnadrág, egyszerű elegáns ing, egyszerű autó.
Fickó kerékpáron, munkásruhában, fogatlanul.
Brrr.
Majd azt kérdezi:
– Nálam most épp nincs pénz, de visszaadom, mire hívsz meg?
Sztorik
Volt egy kollégám, Morzsi volt a vezetékneve.
Oh, hogy mennyi macerát kapott a neve miatt!
Azt mondja neki a dadogós munkatárs:
– Bu-bu-bu-buksikám!
– Nem vagyok én Buksi, hanem, Morzsi!
– Mi-mi-mi-mindegy, eeegy kutya.
Én is mondtam a Morzsi János kollégának:
– Janikám, ha neked lennék, magyarosítanám a nevem, Házőrző szaktársra!
Iskolai sztorik, ellenőrző beírások
Az ének óra nálunk mindig iszonyat káosz volt, és egy srác böffentett egy oltári hangosat.
A tanár bedühödütt és, a következőt írta be neki:
„Tisztelt Szülő!
Gyermeke órán hangosan emésztett.
Megintem.”
Iskolai sztorik, ellenőrzőbeírások:
„Gyermekük idegenforgalmi órán drakulának öltözött, szájába száraztésztát dugdosott, és a zakóját fordítva vette föl.
Kérem a gyermek felvilágosítását, hogy nem óvodába jár.”
Iskolai sztorik, ellenőrzőbeírások:
„Gyermekük a vonatállomásra haladva, az „Éljen Rákosi Mátyás, elvtárs, bajtárs!
” c.
örökzöld slágert üvöltötte.
Osztályfőnöki intőben részesítem.”
