Vasútállomás, én szövetnadrág, egyszerű elegáns ing, egyszerű autó.
Fickó kerékpáron, munkásruhában, fogatlanul.
Brrr.
Majd azt kérdezi:
– Nálam most épp nincs pénz, de visszaadom, mire hívsz meg?
Vicc: Sztorik
Vettünk új padlószőnyeget.
Az árban benne volt a kiszállítás, és a lerakás is.
Beállított két fazon, behozták és ripsz-ropsz lerakták a szőnyeget.
Elégedetten nézték munkájuk eredményét, mikor az egyik oldalba bökte a másikat.
Én is észrevettem, hogy egy hupli van a szőnyeg közepén.
A másik fogta a kalapácsot, és néhány ütéssel nagyjából elegyengette a kitüremkedést.
Éppen szólni akartam, hogy ez azért nem tökéletes, mikor benyitott az anyósom, hogy nem láttuk-e a hörcsögét.
Vicc: Iskolai sztorik, ellenőrzőbeírások:
„Ének-zene órán történelmet tanult.”
Vicc: Iskolai sztorik, ellenőrzőbeírások:
„Gyermekük idegenforgalmi órán drakulának öltözött, szájába száraztésztát dugdosott, és a zakóját fordítva vette föl.
Kérem a gyermek felvilágosítását, hogy nem óvodába jár.”
Vicc: Iskolai sztorik, ellenőrzőbeírások:
„Gyermekük a vonatállomásra haladva, az „Éljen Rákosi Mátyás, elvtárs, bajtárs!
” c.
örökzöld slágert üvöltötte.
Osztályfőnöki intőben részesítem.”
